Főként a beteg testrészen, de a teljes testfelületen is végzik. Hatására enyhül, tartós kezelés után teljesen meg is szűnhet a fájdalom. Az orvos utasítására végzett gyógyító jellegű, rehabilitáló rendszeres kezelés, melyet lehet különféle fizikoterápiás kezeléssel, valamint gyógytornával társítani. A svéd masszázs fogásain alapszik emellett ebbe a kategóriába soroljuk a szegment-, kötőszöveti- és a csonthártyamasszázst.

Szegmentmasszázs
Egyes szervek azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi ellátottságukat, és így funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással. Egy szerv megbetegedésekor az azonos szegmentumhoz tartozó bőrfelületen, izmon, izületen és idegeken elváltozás jelentkezik. A szegmentmasszázs célja, hogy a megfelelő szegmentumokra kifejtett hatással a betegséget fenntartó reflexkört megszakítsa, és a szegment szöveti állapotában kialakult kóros funkciózavart normalizálja.

Kötőszöveti masszázs
A kötőszövet szerepe többrétű. Részt vesz a szervek táplálásában, raktározásban, védelmet nyújt a különféle mechanikai és fizikai ártalmakkal szemben. Duzzadó és sorvadó képességét könnyen változtatja. Ezek a tulajdonságok képezik a gondolati hátterét a kötőszöveti masszázsnak. Elizabeth Dicke német gyógytornásznő alsó végtagi érszűkületben szenvedett. A melléktünetként jelentkező derékfájdalmait a keresztcsont felett végzett “húzó fogásokkal” igyekezett enyhíteni, amikor alsó végtagjaiban bizsergést, átmelegedést érzett. Ezt a kezelést többször megismételte, így nem kellet megműteni a lábait. Tapasztalatai alapján kidolgozta és bevezette a kötőszöveti masszázst, mint új kezelési módot. E módszer nem kellemes ám hatékony.

Csonthártya masszázs
Ez az eljárás Vogler nevéhez fűződik. A test azon részein masszírozza a csonthártyát, ahol a csontot nagyobb izomréteg nem borítja. A kívánt terápiás hatást a kezelendő felületre gyakorolt szisztematikus nyomás kifejtésével éri el a masszőr. Mivel a csonthártya gazdag idegvégződésekben és igen érzékeny a nyomásra, ez a masszázsfajta sem tartozik a kellemes kezelések közé.
A gyógymasszázst, más néven orvosi masszázst legtöbbször más gyógyító eljárással együtt használják (pl:gyógytorna), de önálló kezelésként is alkalmazható. A kezelést a gyógymasszõr az orvossal együttmûködve végzi. Mozgásszervi és reumatológia problémákat eredményező izomgörcsök, izomspazmusok, mialgiás csomók, húzódások és egyéb rendellenességek manuál-terápiás lazító, feloldó, fájdalom csökkentő és mozgás javító, testre szabott kezelése. A fent felsorolt kezeléseket felkészűlt szakképzett gyakorlott gyógymasszőrök végezhetik. A kezelés időtartama 25, 55 illetve 85 perc lehet.

A mozgás szervrendszerén belül, az izmokban létrejövő pontok - trigger-, vagy tenderpontok - nagyon sok esetben kiváltó okai a különböző területeken jelentkező fájdalmaknak. Ebben az esetben "csomókról" van szó az izomzatban, illetve az izom-ín átmenetnél, amely sokszor nem nagyobb mint egy borsó. Jellegzetessége azonban, hogy a triggerponthoz mindig tartozik egy terület, ahová a fájdalom kisugárzik. Pl. musculus quadratus lumborum területén található triggerpont a sacroiliacalis ízületbe kisugárzó fájdalmat okoz, így könnyen összekeverhető az ízület tényleges elváltozása miatti fájdalommal. A musculus trapesius triggerpontja a fej laterális területén jelentkező fájdalmat válthat ki. Tenderpontok esetében pedig a "csomóhoz" tartozó fájdalom lokálisan jelentkezik. Ennek legjellegzetesebb példája a m. levator scapulae. A triggerpontok és tenderpontok ismeretének birtokában a fájdalom igazi kiváltó oka könnyen lokalizálható, amely pedig nagyon nagy segítség a betegkezelésben! Itt ugyanis az ok és a tünet, - mint következmény - viszonylag távol vannak egymástól és a fájdalom kiváltó okát könnyen félre lehet értelmezni. A terápiához tartozó vizsgálat, illetve kezelési technika azonban nagyobb mértékű biztonságot ad a kezelőnek a pontosabb differenciáldiagnózis felállításában. Trigger- és tenderpontok amellett, hogy helyi, vagy kisugárzó fájdalmakat okoznak megnövelik az adott izom spazmusát is, melynek hatására további panaszok/tünetek alakulhatnak ki. Pl.- ín túlterhelése, tendopathia; - porc- és meniscussérülés; - arthrosis; - gerincpanaszok, porckorongbántalmak; - kisugárzó fájdalmak, pszeudoradikuláris tünetek; - arc-, fog-, fejfájás; - és még sok egyéb.
(forrás: Kanyó Ildikó). A kezelés időtartama 55 perc lehet.

A Dorn módszer viszonylagos fiatalsága ellenére a világ minden részén egyre nagyobb mértékben terjed ez a nagyszerű gyógyító hatásokat magában hordozó manuális technika. Egy gyengéd, hatékony, biztonságos gyógymód a gerinc és egyéb ízületek kezelésére. Számos megbetegedést lehet vele gyógyítani, amely közvetlenül vagy közvetett úton kapcsolatban van a gerincoszloppal. Mozgásszervi, belső szervi és pszichés elváltozások, panaszok kezelésében egyaránt hatékony. Amikor a gyógyulás teljes mértékben kizárt, akkor is jelentősen enyhíthetők a panaszok!
GYÓGYULÁS - három faktor egymással összefüggésben:

1. Gerinc és ízületi fájdalmakat okozó panaszok okának felkutatása, az oki tényezők pozitív befolyásolása/megszüntetése.
2. Hatékony, biztonságos - a páciens közreműködésével történik.
3. Önkorrekciós gyakorlatokkal egészül ki, melyekkel hosszútávon is megerősíthető a terápiával elért siker.

Dorn módszer - nem csak egy 60 perces terápia! Annál rendszerint sokkal több. Egy komplex gyógymód, amely nem csak a korrekciók által kifejtett sokirányú hatások összességéből áll, hanem az embernek megmutatja, hogyan tudja saját magát is gyógyítani az önkorrekciós gyakorlatok segítségével. Egyszerűen, hatékonyan és gyorsan!

Dorn terápia - manuálterápia vagy masszázs?
Írta: Kanyó Ildikó
A terápia helyének meghatározása érdekében szeretném tisztázni, hogy a masszázs elnevezés nem tükrözi valóságnak megfelelően a terápiát. A Dorn módszer nem masszázs, hanem egy olyan terápia, amely elsősorban a test ízületeinek korrekciójára építve fejti ki hatását. A csigolyák és egyéb ízületek korrekciójánál a fiziológiás helyzetek visszaállítására, a statikai viszonyok rendezésére törekszik. Nem csak egy terápia! A kezelésnél alkalmazott korrekciókon túl nagy figyelmet fordít a páciens számára adható önkorrekciós gyakorlatok, valamint a helyes testhelyzetek és mozdulatok megtanítására is. A "Dorn és Breuss" kifejezés kettő különböző terápiát foglal magában. Az egyik - Dorn - egy manuális ízületi korrekciós technika, a másik - Breuss - pedig egy lazító, lágy, regeneráló masszázs. A két terápia megjelenése, kialakulása időben is eltér egymástól, valamint más - más személy nevéhez fűződik. Dorn terápiát Breuss masszázzsal kiegészítve - a gyakorlatban tapasztalt gyógyító hatása miatt - Harald Fleig (Dorn terapeuta) kezdte el alkalmazni, mert rájött arra, hogy a kettő együtt jelentősebb gyógyító hatással bír. A Dorn terápiánál végzett korrekciók előtt és után egyaránt jól alkalmazható a Breuss masszázs. Például segíti ellazítani az izmokat, csökkenti a fájdalmakat, a regenerációt felgyorsítja. A Dorn terápia előtt végzett Breuss masszázzsal könnyebbé, fájdalommentesebbé tehető a manuálterápia. A Dorn terápiát követően pedig a masszázs segít az ellazulásban, a regenerációban. A Breuss masszázs tehát egy jó kiegészítője a Dorn féle manuálterápiának, függetlenül attól, hogy a korrekciós technika előtt vagy utána alkalmazzák. Ezen kívül pedig a gyakorlatban alkalmazható egymástól függetlenül is; csak Dorn féle manuálterápia vagy csak Breuss masszázs.

Kriopraktika és Dorn terápia
A Dorn terápia nem kriopraktika. Attól sok tekintetben eltér. A cél ugyan az, a deformitások korrekciójára való törekvés azonos, de a módszer különböző. A kriopraktika nagyon hatékony és biztos terápia tud lenni, és megmutatta, hogy helyes technikával meglehetősen rizikómentes. A Dorn terápia a követkesző pontokban különbözik a kriopraktikától:

- A korrekció kézzel végzett nyomással és érzéssel történik.
- Dinamikus – a páciens korrekció közben mozog.
- Eltereli az izomzat figyelmét.
- A korrekció sok ismétléssel végezhető.
- A páciens nem passzív korrekció közben, hanem aktívan együttműködik.
- Minimális kontraindikációja van.
- Meglehetősen rizikómentes (az eredeti, originál Dorn terápia!!!)
- A terapeuta kezelés közben állandóan kommunikál páciensével.
- Kezeléskor részletes magyarázat szükséges.
- Számos önkorrekciós gyakorlattal egészül ki.
- A kezelés ideje elérheti (néha meg is haladja) az egy órát.

A Dorn terápia nagyszerű hatásai sokak számára a mai napig nem ismert, hiszen a terápia még nem annyira elterjedt, mint amennyire kellene. Bízom abban, hogy a jövőben ez viszonylag gyors tempóban változni fog. Egyre több terapeuta fogja majd alkalmazni ezt a nagyszerű gyógyítóhatásokat magában hordozó manuális technikát.

Dorn terápia helye a gyógyításban
A Dorn terápia manapság a gerinc megbetegedésinek kezelésére alkalmazott terápiák közül - szerte a világon -, az egyik legjobban elterjedőben lévő módszerek, eljárások közé tartozik. A terápia - amely néhány évtizede létezik -, elsősorban a csípőízület, a medence és a gerincoszlop területének problémáit igyekszik javítani. Ezen keresztül pedig kifejti hatását közvetett úton más rendszerekre is. A gyakorlatban mintegy 80%-ban gerinc és ízületi problémákkal fordulnak az emberek Dorn terapeutához. A terápia azonban ennél több területen alkalmazható! Például pszichés problémáknál vagy belső szervek betegségeinek kezelésénél is. Ilyenkor azonban fontos szempont, hogy a belső szervek, illetve a gerincoszlop komolyabb betegsége kizárt legyen! A Dorn féle manuális terápiát csak engedéllyel rendelkező terapeuták végezhetik, de szerencsére a terápia magában rejt olyan igazán hatékony „önsegítő” módszereket is, amely lehetővé teszi minden ember számára, hogy a terapeutától tanultakat tudják alkalmazni önállóan is. A kezelés időtartama 55 illetve 85 perc lehet.

Az Oszteo és ízületterápia egy komplex, több részfolyamatból álló eljárás. Kézzel kivitelezett technikák alkalmazása a gerinc és a perifériás ízületek statikai elváltozásainak diagnosztizálására és kezelésére.
Nem helytálló az alternatív kezelések közé való besorolás, mivel hatásmechanizmusa a hagyományos orvoslás ismeretanyagán alapul. Az Oszteo és ízületterápia nem azonos a csontkovácsolással. A kezelés nem csupán az ízületek kimozgatásáról szól. Lényeges különbség, hogy minden kezelés diagnosztikával kezdődik, ami által konkrét képet kapunk egy adott ízület állapotáról, az ízület stabilitásáért vagy mobilitásáért felelős izomzat és a területet kitöltő kötőszövet állapotáról. Tehát az Oszteoterápia az egész szervezet működését, azon belül főképp a mozgásszerv-rendszer állapotát veszi figyelembe és e rendszer még reverzibilis (visszafordítható) funkciózavarainak célzott kezelésével foglalkozik. A mozgás-szervrendszer úgynevezett passzív (csontok, ízületek) aktív (izmok) és különböző járulékos elemek összessége. Működése csak akkor lesz tökéletes, ha az egészet felépítő részek egyenként is jól működnek.

Manuális diagnosztika jelentősége, célja:
"A véletlenül vagy találomra alkalmazott kezelés hatástalan és káros lehet" A manuális diagnosztika célja, hogy a kialakult panaszról minél szélesebb körű információhoz jussunk, általa meghatározzuk az adott problémának legmegfelelőbb kezelési technikát,valamint kiszűrjük azokat az eseteket ,melyek már nem tartoznak az Oszteoés ízületterápia hatáskörébe, avagy e téren konkrét ellenjavallatot képeznek. A diagnózist minden alkalommal meg kell újítani párhuzamosan azzal, ahogyan a paciens reagál a kezelésre és állapota változik. Minél körültekintőbb a diagnosztika annál célzottabb és precízebb a kezelés.

Manipulációs terápia célja:
Legfontosabb az ízületi blokk oldása, ízületi játék helyreállítása. (Az ízületi blokk lényegében az ízületi tokon belüli mozgások, más néven az ízületi játék kiesésében nyilvánul meg.) Következő lépés, az ízületi elakadást kiváltó, vagy annak következményeként kialakuló módosult izomfunkciók helyreállítása (izmok lazítása, nyújtása, erősítése, aktív trigger-pontok oldása). Végül a keringési zavarok okozta kötőszöveti feszülés oldása.

Az ízületi blokk:
A csökkent mozgékonysággal járó funkciózavarokat, funkcionális ízületi blokknak nevezik. A funkcionális ízületi blokk (FIB) klinikailag reflektórikus, megszüntethető ízületi mozgáskorlátozottság, amely különböző mechanizmusok révén, az ízületi játék kiesésében, az aktív mozgásterjedelem egy- vagy többirányú részleges csökkenésében, izomtónus fokozódásban, szenzoros és vegetatív tünetképződésben nyilvánul meg. Blokkoláskor általában az ízület fő mozgása részben, vagy egészben korlátozott. Leszögezhető, hogy minden klinikailag aktív blokkolás egy olyan ízületmechanikai deficitet jelent, amely a neuro-fiziológiai mechanizmusok útján motoros, érző és vegetatív tüneteket hoz létre. Az ízület mechanikus mozgáskorlátozottságáért több tényező lehet felelős: tartós adekvát helyzet, pszichés feszültség, „rossz mozdulat”, belső szervi zavarok, baleset.

Az ízületi tokon belüli mozgások (ízületi játék):
Két szilárd test közötti mozgásnak mindig előfeltétele valamennyi ”játék”, vagyis egy minimális mozgáslehetőség van azokba az irányokba is, amelyek nem a tulajdonképpeni funkciós irányoknak felelnek meg. Az ízületi játék fontos biomechanikai, diagnosztikai, valamint terápiás jelentőséggel rendelkezik. Megléte a normál ízületi mozgás alapfeltétele. Funkciós, és egyéb irányokban észlelhető, kis amplitúdójú, passzív ízületi mozgás. Csak passzív mozgatással vizsgálható. Az ízületi játéknak megfelelő mozgás aktívan nem hajtható végre. Kiesése esetén emiatt általában aktív mozgatással nem is állítható helyre! Az ízületek anatómiai felépítése magyarázza, hogy az ízületi mozgás egy adott pillanatában, a porcfelszíneknek mindig csak a terhelés alá eső részei érintkeznek szorosan egymással. Ennek következtében az egyes mozgástengelyekhez tartozó mozgások csak az ízületi tok, illetőleg szalagok bizonyos fokú nyújthatóságán, az ízülethez tartozó tónusos izmok ellazulásán alapuló ízületi játék, és a szinoviális folyadék kenő funkciója révén valósulhatnak meg gördülékenyen. Az ízületi játék kivédi az porc túlzott mértékü összenyomását, és a kapszuláris túlterhelést, valamint elősegíti a normál ízületi mozgás megvalósulását. A kóros körülmények elsődlegesen az ízületi mozgástartomány károsodását – főképp a csúszás kiesését idézik elő. Feszes ízületi állásban (izomfeszültség, és/vagy szalagfeszülés, stb.) az ízfelszinek nagy felületen történő szoros egymáshoz nyomódása akadályozza az ízfelszinek elmozdulását, és csökkenti az ízületi kenést. Ilyenkor mindenfajta mozgáskísérlet fájdalmat vált ki, ami másodlagosan helyi izomfeszültség kialakulásához vezet. Ez a folyamat lényegileg egy védekezés, a további ízületi mozgáskárosodás megelőzésének természetes útja.

Milyen problémák kezelésére alkalmas az Oszteo és ízületterápia?
A bevezetőben már említésre kerűlt, hogy az Oszteo és ízületterápia a mozgásszerv-rendszer funkciózavarainak manuális kezelésével foglalkozik. Azonban csak a visszafordítható funkciózavarok esetén várható el teljes gyógyulás. Az úgynevezett organikus betegségek (anatómiai változással járó betegség) kezelésében is igen jelentős állapotjavulás érhető el, viszont fontos tudni, hogy ez a javulás az anatómiai elváltozások miatt csak átmeneti és a kezelést inkább karbantartás, illetve egyes betegségek esetén az állapotromlás késleltetésének céljából érdemes folytatni!

A kezelés az alábbi esetekben indokolt:

- Mozgásszervi fájdalmak (nyak-, hát-, derék-, végtag fájdalmak) - Különböző beidegzési és keringési zavarok (érzészavar, karzsibbadás, lábzsibbadás, izomgyengeség, szédülés, puffadás stb.)
- Fejfájás (számtalan oka lehet, bizonyos esetekben más terápia szükséges)
- Mozgás tartományok beszűkülése
- Balesetek, sportsérülések, mütétek utáni rehabilitáció
- Vegetatív idegrendszer működészavarai pl.: pánikbetegség
- Porckorongsérv: Fontos! Csak protrusio és kezdődő gerincsérv esetén alkalmazható
- Oszteoterápiás kezelés. Súlyosabb tünetek esetén műtéti beavatkozás szükséges

Kontra indikációk, ellenjavallatok:

- a gerinc fejlődési rendellenességei
- traumás elváltozásoknál: lágyrész károsodás esetén 4-8 hétig nem javasolt a manipuláció, kemény rész károsodása esetén 6 hónapig ellenjavallt a terápia
- Csigolyacsúszás (Spondylolisis, spondylolisthesis) esetén az adott szegment
- Akut porckorongsérv gyöki tünettel
- A mozgás-szegmentum degeneratív, vagy daganatos betegségeinél
- Terhesség utolsó három hónapjában
- Lázas betegségek esetén
- Súlyos fokú csontritkulás és törési hajlammal járó egyéb csontbetegségeknél
- Stabilizációs fémrögzítéses gerincműtétek után egyéni megítélés alapján legalább 6 hétig
- Mindenféle akut gyulladásos és aktivált krónikus gyulladásos ízületi betegség esetén

A kezelés időtartama 25 illetve 55 perc lehet.

A nyirok szállítja el a szövetekből az anyagcsere végtermékeit, amelyek részben túl nagyok ahhoz, hogy a vérkeringésbe visszatérjenek; részben a szövetekben sem tudnak tovább bomlani. A nyirok az immunrendszer szempontjából nagy jelentőségű. Az ún. lymphdrainage serkenti a nyirokkeringést. A nyirokdrenázs megalkotója Dr. Emil Vodder tapasztalataira tudására épül, valamint a Kínai meridien masszázs alapvető technikáit ötvözi és foglalja magába.Első alkalommal 1932-ben alkalmazták (Dr. Emil Vodder), azóta állandóan fejlesztik a módszert. Kivitele: Az alapfogás a hüvelyk- és négy másik ujjal, a laza mozgás, csuklóból történik. Körző mozgással fokozatosan egyre erősebben, majd csökkenően, masszázsszerűen, 1-3 másodpercig tartóan, a nyirokfolyás irányát követve végezzük. Alkalmazása: Hatásosan támogatja az átmeneti, átállási állapotokat. Alkalmas kezelés műtétek után kialakuló nyirokduzzanatokban (pl. emlőamputáció utáni duzzadt kar), balesetekben (vérömleny, csonttörés); thrombosis után kialakult, valamint gyulladásos eredetű duzzanatokban, a központi idegrendszer, a belső szervek funkcionális zavaraiban, menstruációs fájdalmaknál. Alkalmazhatjuk továbbá test súly csökkentésre, belgyógyászati problémák kezelésére, izületi és mozgásrendszeri problémák oldására, sérülések utó-kezelésére. A nyirok masszázst Európában nagyon sokáig nem fogatták el, mivel az orvosok és a masszőrök számára nem volt elfogadott, engedélyezett a nyirokcsomók stimulálása és masszírozása. A drenázs szó a legmegfelelőbb összefoglalóan erre a masszázs tevékenységre mert jelentése, jelentése víztelenítés, váladék – és folyadék elvezetés. A manuális nyirokdrenázs tudományosan bebizonyított és elismert kezelő eljárássá vált. Amely azóta önálló terápiává vált. A kezelés időtartama 55 illetve 85 perc lehet.

Intenzív erőteljes masszázskezelés, nagy részben svédmasszázs fogásokkal a sporttevékenységgel együtt járó aktív izom és izületi munka elő- és utókezelésére. Sport területén alkalmazott frissítő, bemelegítő, lazító, regeneráló masszázs. Bárki igénybe veheti a mozgékonyság növelésére, izmok fellazítására, izomduzzanatok enyhítésére, fájdalomcsillapításra, valamint a sérülések gyógyulása utáni rehabilitációnál, a teljes mozgáskészség visszaállítására. Fokozza a teljesítményt és nyugtatólag hat a sportolóra. A testmozgás előtti masszázs csúcsformában tartja az izmok rugalmasságát, csökkenti a merevséget és növeli a terhelhetőséget. A testedzés után feloldja az izomfeszülést, és a tejsav eltávolításával megkíméli a sportolót az izomláztól.

Sport tevékenység elött:
bemelegítő és teljesítménynövelő, izom és izületi sérülések veszélyét redukáló hatású.

Sport után:
lazító, izomláz csökkentő, és az izmokban zajló anyagcserét segíti elő. A kezelés időtartama 25, 55 illetve 85 perc lehet.